Mielőtt jönne a 2017-es TOP-lista, arról is ejtenék néhány szót, hogy néha bizony mi is melléfogunk, így idén volt azért kevésbé kellemes meglepetés is bőven.
Így az Alacsony-Tátrában az elvileg saját fürdőszobás szállásról kiderült, hogy mégsem annyira saját, Rodoszon kénytelenek voltunk egy elromlott légkondi miatt apartmant váltani a melegrekord idején, Mexikóban pedig a Playa del Carmen-i szállásunk árát 2x nyúlták le, amiért még most is megy a harc, hogy visszakapjuk. (Ha ez sikerül, majd elmesélem, milyen utat kell azért végigjárni, hogy megkapjuk, ami jár.) Los Angelesben pedig majdnemhogy a gettóban laktunk, ahol leginkább a mexikói bevándorlók otthonai voltak.
A dobogó első fokán egy olyan szállás áll, amiért nem kell országokat átutaznunk, elég csak a Dunakanyarig elmennünk. Idén leginkább a zebegényi Napraforgó Apartmanház lopta be magát a szívünkbe, pedig nem indult egyszerűen a foglalás. Lefoglaltuk a Romantik Apartmant, majd néhány hét múlva jött az üzenet, hogy adminisztrációs hiba miatt a Pralinét tudják felajánlani ugyanazért az árért. Nehézkes volt a Szép-kártyás fizetés is, mert az MKB kártyájánál a legmacerásabb az online fizetés, ha a szolgáltatók oldaláról nézzük. Ezek után már kicsit aggódva vágtunk neki, aztán viszont olyan pozitív csalódás ért, hogy minden kis bosszúságot feledtetett. Az apartmanházon belül több külön kis lakrész van, amiből a miénk a Praliné lett. Más apartmanokkal szemben úgy be van rendezve, mint egy igazi otthon: hangulatos előszoba, tágas, jó felszerelt konyha, szép fürdőszoba, egy galériás hálórész, és a földszinten egy külön kis hálószoba olyan kényelmes párnákkal, amit kötelezővé tennék minden szállodában. Egyedül a wifi-t hiányoltuk kissé. A ház nagy előnye, hogy közvetlenül le lehet sétálni a Duna-partra, de a teraszról is megcsodálhatjuk a naplementéket. A tulajdonos kedves, segítőkész, így örömmel indítottuk a napjainkat a hangulatos kis cukrászdájukban egy-egy kávékülönlegességgel.
Zebegényi hétvégénkről ITT olvashattok.
Éppen most fut a Lanzarote-t bemutató sorozat, ami hamarosan a végéhez ér. De előtte még mesélek kicsit az Orzola-i szállásunkról, a Casa Idaira-ról, ami a dobogó második fokát kapta a listánkon. Egy négy fős apartmanról van szó, vagyis egy komplett lakásról, ami szintén nagyon jól fel volt szerelve. Két külön hálószoba, bár az egyikben ablak nem volt, csak egy furcsa szellőző, vagy zuhany, vagy nem is tudom, minek nevezzük. Egy kis ajtón keresztül ki lehetett állni egy lefolyóval felszerelt kis fülke szerűségbe, aminek nem volt teteje, eső esetén valami zuhanyszerűségként funkcionált, ha jól értettük a tulajdonos hölgy instrukcióit. Eső híján ezt nem tudtuk kipróbálni, mindenesetre, nagyon feldobta a szállást. A konyhában rendes tűzhely, sőt, még mosógép is volt, a közös nappaliban LCD tévé, és az internet is jól működött, így minden este be tudtunk jelentkezni a családnál videó kíséretében. Érkezésünkkor a háziak friss gyümölcskosárral és ásványvízzel is megleptek, így nem kellett rögtön boltba rohannunk. Ami miatt mégsem első helyen szerepel, az bizony a párna kérdés, ugyanis ilyen borzasztó kényelmetlen párnán még sosem aludtunk. Most sem sokat, mert olyan kemény, hordó alakjuk volt, hogy az ember feje egyszerűen legurult róluk.
Itt igazából egy gyűjtő fogalom áll, méghozzá Amerika kisvárosainak moteljei. Kint jóval drágább az élet, így ha egy magyar turista nem szállásra, hanem valódi élményekre akarja költeni a pénzét, akkor a nagyobb, csillagokkal rendelkező szállodák alapból felejtősek. Mi a programunk miatt legtöbb helyen csak egy-két éjszakát töltöttünk, sokszor tényleg csak későn este, aludni értünk oda, majd másnap reggel már tovább is álltunk. Így mindenhol kiválasztottuk a legolcsóbbat, ahol volt saját fürdőszoba, ingyenes parkolási lehetőség, és maximum egy mikró, kávéfőző. Nagyobb igényünk nem volt, mégis nagyon jó helyeket fogtunk ki. A számunka egyik legfontosabb szempontban, a párnában pedig az amerikaiak verhetetlenek. Az ágyak óriások, a párnák pedig mindenhol nagyon kényelmesek, ráadásul többet is adnak belőlük.
A sokból azért hármat kiemelek, az egyik a Yosemite Nemzeti Parkoz közel lévő America‘s Best Value Inn Mariposa Lodge, ami mind közül az egyik legkényelmesebb volt.
A második az El Rancho Motel Williams-ben, aminek az adta a varázsát, hogy a híres 66-os út mellett van, egyébként sok extrát ezen kívül nem ad, de ez éppen elég.
Az abszolút kedvenc a Hatch Station Bryce Canyon volt, ami egy nagyon pici, de nagyon hangulatos kis motelszoba volt a vadnyugati Hatch településen. Ez volt a legkevésbé felszerelt, viszont tartozott hozzá egy kis étterem, ahol a tulaj felesége isteni steak-et és bordát készített nekünk. Egyetlen extra tartozéka volt, egy elektromos fűtőtest, aminek nagy hasznát vettük, mert míg egyik nap pólóban rohangáltunk, itt este fagyott. Maga a szoba viszont annyira otthonos hangulatot árasztott magából, hogy legszívesebben még maradtunk volna.
Bizony, egy bónusz ponttal még ki kell egészítenem a listát. Nem azért, mert olyan extra szobát kaptunk, bár tényleg szép volt, kényelmes, és tiszta. De nem ez az oka, hogy itt szerepel, hanem az, hogy mindez egy cirkusz épületén belül a híres Las Vegas Strip-en van. Ez a Circus Circus Hotel, aminek fő épülete olyan, mint egy cirkuszi sátor. Csak azt sajnáltam, hogy a szobákban nem vitték tovább ezt a vonalat.
Nektek mik voltak a kedvenc szállásaitok 2017-ben?
.
