Útitárs

Ámulatba ejtő táj – Még a Földön járunk?

Ahogy azt korábban említettem, a Torre felé vezető úton a távolban figyelmesek lettünk egy nagy víztározóra, amit még mindenképpen meg szerettünk volna nézni, mielőtt tovább utazunk. Aztán odafelé valami olyan varázslatosat fedeztünk fel, hogy szinte el sem hittük, hogy még mindig a Földön járunk.   Covilha felől az N339-es úton haladtunk a Serra da Estrela… Tovább »

Portugália legfinomabb sajtjainak lelőhelye

Szerintetek normális az aki, másfél kiló sajtért képes hegyet mászni? Elárulom, mi megtettük, és bármikor újra nekivágnánk, ha Portugália legkülönlegesebb sajtjáról, a Queijo Serra da Estrelaról lenne szó!   Minden országban megkóstoljuk a helyi jellegzetességeket, így nem maradhatott ki a portugálok híres kecskesajtja sem a sorból. Hogy miért is olyan nagy szám ez? A Queijo… Tovább »

Filmes túra első rész: Az Üvegtigris nyomában

Egy szép májusi napon felkerekedtünk, és filmes forgatási helyszíneket kerestünk fel, méghozzá a tőlünk megszokott kalandos, túrázós módon két „fejezetben”. Ennek első állomása volt az egyik nagy kedvencem, az Üvegtigris ikonikus kis bódéjának felkutatása.   Reggel, de azért nem túl korán, bepakoltuk a hátizsákot (nem kihagyva a túratérképet), felvettük a túrabakancsot, felszereltük a kutyát a… Tovább »

Szép kilátás a felhők mögött

A Zezere-völgy után úgy gondoltuk, eljött az ideje, hogy a Serra da Estrela hegység magasabb pontjait is meghódítsuk. Így felkerekedtünk, és első célpontként a térképünkön Varanda-ként megnevezett kilátópont felé vettük az irányt, ami csodás panorámát ígért, legalábbis a Tourinformban dolgozó hölgy elmondása alapján, akitől a túratérképet vásároltuk.   Penhas da Saude városát elhagyva egy nagy… Tovább »

A Pokol Kútja Portugáliában

A Serra de Estrela hegység kis városkájához, Manteigas-hoz közel található a Poço do Inferno vízesés, ami magyarul valahogy úgy hangzik, a Pokol Kútja. Félelmetes neve ellenére azonban nem valami szörnyű helyszínre kell asszociálnunk, hiszen valójában ez Portugália egyik legszebb vízesése.   Már a város felé autózva is figyelmesek lettünk néhány vízesésre, amint a távoli sziklafalakon… Tovább »

A meseszép Zezere-völgy

Reggel madárcsicsergésre ébredni egy hatalmas hotel sokadik emeletén, és látni a sötétítőn beszűrődő napfényt, két-három nap szakadó eső után leírhatatlan érzés! Az pedig, hogy a függönyt elhúzva életem legeslegszebb szivárványában gyönyörködhetek, arra végképp nincs szó. Így indult a varázslatos Serra da Estrela hegységben töltött néhány napunk.   Végre eljött az alkalom, hogy túrázzunk is egy… Tovább »

Újra működésbe lépett a Vörös-kői-forrás a Bükkben!

Szuper hírt olvastam ma a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának honlapján, miszerint a sok esőzésnek köszönhetően (ugye, azért előnye is van!) ismét működésbe lépett a Vörös-kői időszakos karsztforrás.   Nem hétköznapi jelenségről van szó, ugyanis a gejzírként feltörő vízoszlop csak akkor látható, ha annyi a csapadék, hogy a mészkő réseibe beszivárgó víz már „nem fér el”,… Tovább »

Fényképalbum a Föld Napja tiszteletére

Április 22. a Föld Napja. Története egészen 1970-ig nyúlik vissza, mikor Denis Hayes amerikai egyetemista felemelte szavát a természetvédelem érdekében. A kezdeményezés olyan horderejű volt, hogy 1990-ben világméretű mozgalommá nőtte ki magát.   Ami pedig külön említendő, hogy 1990-ben Magyarország az elsők között csatlakozott a mozgalomhoz, és környezetvédők megalapították a a Föld Napja Alapítványt. Mi hétköznapi emberek is sokat tehetünk… Tovább »

Tavasszal az Alacsony-Tátrában, avagy mit csináljunk szezonon kívül egy síparadicsomban?

Emlékeztek még Zsófi vendégbejegyzéseire? Rendhagyó módon nyaralásuk célpontjául olyan helyet választottak, amit az emberek többsége csak a síszezonban nézeget. Ez volt Murau és Kreischberg környéke. És bár a hónak már nyoma sem volt, mégis szuper utazás kerekedett belőle. Úgy döntöttünk, mi is megpróbálkozunk valami hasonlóval, mi az Alacsony-Tátrát választottuk célpontul egy néhány napos tavaszi kiruccanáshoz…. Tovább »

Bolyongás Tenerife elvarázsolt erdejében, a Corona Forestal-ban

Tenerifei kalandozásunk már a végéhez közeledett, ám volt még hátra néhány felfedezésre váró terület. Előző nap összecsomagoltunk, és elhagytuk Puerto de la Cruz tengerpartján lévő szállodánkat, hogy az utolsó néhány napot a város zajától kicsit félrevonulva, a közeli Los Realejos eldugott kis rezidenciáján, a Finca Saroga-n töltsük. Ha többet is szeretnél megtudni róla, kattints IDE!… Tovább »

Tenerife – Kalandtúra a Roque Bermejo világítótornyához

Hogy Tenerife mennyire változatos sziget, annak legékesebb bizonyítéka az Anaga-hegység. Míg délen a kopárság és szárazság, a sziget közepén a vulkanikus terep, addig északon az Anaga-hegységben a dús zöld, néhol már esőerdőbe hajló növényzet a jellemző köszönhetően a sűrűbb esőzéseknek. Mondanom sem kell, igazi felüdülés volt hosszú idő óta először igazi erdőt, zöld lombokat látni…. Tovább »

Fagyos túra a Budai-hegységben

Hóban túrázni mindig kihívás, ha bokáig ér, nehezebben lépünk, van, hogy csúszik, nem látni, mi van a hó alatt, így néha köveken botorkálunk, mégis nagy élmény! Mínuszokban pedig még kalandosabb. Budai túránk pont ilyenre sikeredett néhány éve. Akkoriban még nem volt autónk, így nem a Pilis volt a favorit, hanem Buda, mert tömegközlekedéssel is könnyen elérhető…. Tovább »

Vulkántúra Tenerife legmagasabb pontjára, a Teide csúcsához

Mikor nyáron eldőlt, hogy a Kanári-szigetekre utazunk, méghozzá Tenerifére, el sem tudom mondani, milyen várakozással teli hónapok következtek, hiszen régi vágyam látszott teljesülni, miszerint testközelből láthatok egy igazi aktív vulkánt, amely már ezer éve szunnyad. Persze csak akkor, ha az időjárás is úgy akarja, szeles, felhős, viharos időben ugyanis a felvonó nem jár, és valószínűleg gyalog… Tovább »

Tényleg olyan durva ez a tél?

Az utóbbi évek telei nagyon elkényeztettek minket, havat alig láttunk, és kemény mínuszok is csak elvétve voltak. Volt viszont helyette bőven vírus, bogárinvázió, és nálunk például rengeteg meztelen csiga is, ami idáig egyáltalán nem volt jellemző. Mind-mind az enyhe idő miatt. Mostanában pedig már tényleg nehezen lehet eldönteni, milyen évszak van, hiszen az egyik pillanatban… Tovább »

Évindító “túlélőtúra”, avagy a Pilis, ahogy még nem láttuk

Egy jó ideje már minden évet egy szép túrával kezdünk. Két éve január elsején a solymári Jegenye-völgyben jártunk, tavaly a Pilisben, majd idén is erre esett a választásunk, de a már jól ismert Lajos-forrás kiindulópont helyett egy kicsit távolabbit választottunk. (Ezekről bővebben EZEN a linken olvashattok.) Túl sokat nem vesződtünk a tökéletes kirándulás kiválasztásával, a turistatérképen… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!