Útitárs

Tavasszal az Alacsony-Tátrában, avagy mit csináljunk szezonon kívül egy síparadicsomban?

Emlékeztek még Zsófi vendégbejegyzéseire? Rendhagyó módon nyaralásuk célpontjául olyan helyet választottak, amit az emberek többsége csak a síszezonban nézeget. Ez volt Murau és Kreischberg környéke. És bár a hónak már nyoma sem volt, mégis szuper utazás kerekedett belőle. Úgy döntöttünk, mi is megpróbálkozunk valami hasonlóval, mi az Alacsony-Tátrát választottuk célpontul egy néhány napos tavaszi kiruccanáshoz.

 

Havas hegycsúcsok tavasszal

Hirtelen jött ötlet volt, így mindent gyorsan kellett csinálni: gyorsan szállást foglalni, gyorsan programot keresni, gyorsan beszerezni a túratérképeket.

Van ennek előnye-hátránya is.

A legnagyobb előny, hogy ilyet bármikor lehet, hiszen nem telik sok időbe összehozni, és az Alacsony-Tátra elérhető úti cél, Budapestről körülbelül három és fél óra alatt ott is voltunk Oszada városában, ahol a szállást foglaltuk.

Itt el is érkeztünk a hátrányához, ugyanis ilyenkor kevesebb idő marad tervezgetésre, és biztosan kimarad pár gyönyörű hely, de ha úgy vesszük, 2-3 napba nem is férhet bele minden. Sebaj, majd visszatérünk még!

A szálláskeresgélésre viszont jól jött volna kicsit több idő, így az utolsó pillanatokban már nehezebb szabad szobát kapni, főleg, ha a kiválasztott időpont éppen a tavaszi szünetre esik. Nem ez volt életünk legjobb választása, ami nem feltétlenül a mi hibánk, sikerült a Bookingról egy megtévesztő hirdetés mellett dönteni. Nem tudom, ki hogy van vele, én azért a saját fürdőszobát szeretem, bár próbáltuk már a közös változatot is, de mégiscsak szempont a kényelem. A vendégházban lévő szobánkat saját fürdőszobásnak hirdették, ám kiderült, a felső szinten lévő 2 szobához 1 fürdő és egy közös étkező rész tartozik, és a 3 éjszakából egyre a másik szoba is ki van adva. Szállásadóink egyébként nagyon kedvesek voltak, úgyhogy akár még felül is kerekedtünk volna ezen a bakin, ám egy ritka bunkó 3 fős társaságot sikerült kifognunk, akik nem voltak tekintettel arra, hogy mások is vannak rajtuk kívül a házban. Szerencsére későn jöttek, korán mentek, így hamar megszabadultunk tőlük. Az igazsághoz hozzá tartozik, ezt leszámítva semmi probléma nem volt, a háziak kedvesek és segítőkészek voltak, mindent megtettek, hogy az oszadai 6-10 fokos tavaszban se fázzunk, ezért körülbelül 30°C-ra fűtötték fel a szobát, távozásunkkor pedig még sütivel is megleptek.

Hogy mi fér bele néhány napba?

A környéken síszezonon kívül is rengeteg a látnivaló, úgyhogy nem egyszerű a választás. Hozzáteszem, legtöbb természeti látványosság, amiért tenni is kell, konkrétan sokat gyalogolni a sokszor nem könnyű terepen.

Donovalyn csak átutaztunk, bár terveim között szerepelt, hogy egy rövid pihenőre megállunk, de őszintén szólva nem tűnt túl érdekfeszítőnek, így csak átsuhantunk.

Szállásunk az Oszada nevű városkában volt, ami termálfürdője miatt kedvelt hely, mi azonban kirándulni jöttünk, úgyhogy nem „vesztegettük” rövid időnket lubickolásra.

Első nap belevágtunk a sűrűjébe, első célpontunk a rózsahegyi 55 méteres vízesés, a Brankovsky vodopád volt. Házigazdánk bár angolul nem sokat beszélt, mégis egész jól eligazított minket, Ruzomberok felé indulva hamar megláttuk az általa említett Bodega nevű éttermet, ahonnét a túra indult.

A túra kiindulópontja

Nehéz eltéveszteni

Annyira jól ki vannak táblázva és felfestve a turistautak, hogy szinte térkép nélkül is lehet tájékozódni. Viszonylag hamar elértük a vízesést, ami általában inkább vízpermethez hasonlít, télen pedig különleges alakzatban megfagy. Most a sok esőnek köszönhetően nagyobb volt a vízhozama, így igazán látványos volt. Miután jól megnéztük magunknak, és visszaindultunk éppen beért minket egy nagyobb magyar csoport. Csak megjegyzem, míg a szembejövő szlovák és más nemzetiségű turisták is köszöntek, ők még csak oda sem biccentettek, pedig hallhatták, hogy magyarul beszélünk.

DSC_4097DSC_4099DSC_4102DSC_4112DSC_4115DSC_4117DSC_4118DSC_4120DSC_4129DSC_4130DSC_4139
< >
Mohával benőtt fák mindenfelé

Kitérőnk után még terveztünk egy körülbelül 4 órás körtúrát, el is indultunk a zöld jelzésen, de be kel vallanom, télen igencsak eltunyultunk, ráadásul nem is volt könnyű túra, rengeteget kellett felfelé menni, valamint a korábbi esőzéseknek köszönhetően sok helyen csúszós sár volt, így miután felértünk a hegytetőre, és pihentünk egyet, ugyanazon az úton visszafordultunk, hogy ne sötétedjen ránk.

DSC_4144DSC_4146DSC_4160DSC_4202DSC_4173DSC_4174DSC_4182DSC_4192DSC_4194DSC_4196DSC_4204
< >
Körtúrának indult a meredek kis ösvényekkel tűzdelt útvonal

Így viszont időnkbe még belefért egy kis forrás is, amit kár lett volna kihagyni. A Jazierské travertine GPS koordinátái (49°1’5.808″N, 19°17’0.06″E) egy kerítéssel körbezárt területhez vezettek, ami előtt egy mesebeli kis patak csordogált, aminek forrása valahol a kerítés mögött lehetett.

A forrásból eredő patak

A környéken rengeteg cseppkőbarlang is található, mi a deménvölgyi Szabadság-barlangot és a szintén itt lévő Jégbarlangot néztük ki magunknak, de kiderült, a jégbarlang csak májusban nyit, amit nem igazán értek. Demanovská Dolina, azaz Deménvölgy nagyon felkapott része az Alacsony-Tátrának, a parkolási díj horribilis, és a barlangbelépők sem olcsók, de legalább ez utóbbiért cserébe páratlan látványt kapunk. Szóval a barlang parkolójában rögtön 6 Euróval szegényebbek lettünk, máshol viszont tilos a parkolás, vagy rengeteget kel utána gyalogolni.

A belépő a rövid túrára 8 Euro, fotójegy pedig még 10, de ez utóbbit mi nem kértük, inkább vettünk pár szép képeslapot.

Az egy órás túra nagyon szép volt, viszont a hangsúly nélkül beszélő túravezető mondandójából egy kukkot sem értettünk, mert csak szlovákul beszélt, így mi inkább a végére maradtunk és a látvánnyal foglalkoztunk.

Szintén a völgyben, csak kicsit beljebb a Jasná üdülőtelepnél található a fenyvesekkel körülölelt, Verbici-tó (Vrbické pleso), aminek hátterét hatalmas hóval borított hegyek teszik csodaszéppé.

A Verbici-tó

És bizony, itt még van hó tavasszal is, sőt, akkora, hogy még síelni is lehet! Ha nem fáztunk volna, talán még tovább is maradtunk volna, hiszen a környéken is rengeteg a túrázási lehetőség, de már vágytunk vissza az igazi tavaszba, úgyhogy másnap indultunk is haza.

DSC_4221DSC_4219DSC_4220
< >

Ja, és amit nem lehet kihagyni: azért útba ejtettünk egy-egy nagyobb boltot, ahol felpakoltunk különlegesebb sajtokból, édességekből, amit itthon nem kapni.

 

Ha tetszett az írás, és úgy gondolod, mások is érdekesnek találhatják, kérlek, egy megosztással népszerűsítsd.

Még több utazással kapcsolatos érdekesség olvasható  Facebook-oldalamon.

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!